„Akireménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, a szerint,amint megmondatott: így lészen a Te magod.” Róma 4,18.
Néhanem sok okunk van a reménységre! Minden ellene szól ennek, és úgy érezzük,fölösleges hinnünk, mert úgysem úgy lesz, ahogy szeretnénk! Ábrahám történeteviszont bemutatja nekünk, hogy az Isten ígéretei biztosak és arra lehet építenia sorsunkat. Annyira örülök, hogy a Biblia úgy mutatja be Ábrahámot és Sárát,mint valóságos embereket hibáikkal, gyarlóságaikkal együtt! Nem színezi ki atörténetüket, nem hallgat el sötét részleteket életükből, amelyekre nemlehettek valami büszkék, hanem a Biblia a melléfogásaikat is elénk tárja, hogytanuljunk belőle….
Ábrahám100 éves volt, amikor végül is megszületett a megígért gyermek, Izsák. Hogyanis bízhattak volna Isten szavában, amikor Sára meddő volt, és már a 90. életévefelé haladt…. Ezért is folyamodtak a korabeli szokáshoz, mely szerint, ha azúrnő szolgálója szül gyermeket a férjtől, sajátjának tekintheti azt. Teljesenkézenfekvő volt, hogy Isten így teljesíti az ígéretet, nem? Mégsem ez volt azÚr útja! Így szólt a Teremtő egy napon szolgájához: „Kétség nélkül a tefelesége Sára szül néked fiat. Nevezd annak nevét Izsáknak.” I.Móz.17,19.Lehet-e hinni Istennek? Rábízhatom-e az életemet? Még Sára is nevetett, amikorezt a képtelenséget meghallotta…. Sokszor ilyen kilátástalannak tűnnek az Úrígéretei, de tudd meg, hogy az Isten nem ember, hogy hazudjék! Beteljesíti,amit mondott! Minden emberi hitetlenség ellenére megszületett Izsák. El tudomképzelni, mennyire örültek az ígéret fiának a szülök! Biztos, hogy dédelgették,kényeztették, hiszen idős korukban született, és Ő viszi tovább a nevet…Mindent megadtak neki, óvták széltől, víztől, melegtől. Egyszer csak, amikor már felnőtté vált Izsák,különös paranccsal fordult Isten Ábrahámhoz: „…Ábrahám!…vedd a te fiadat….akit szeretsz, Izsákot….,áldozd meg..! I.Móz.22,2. Miről van szó??? Az ígéretgyermekét áldozzam fel??? Mégsem olvassuk azt a Szentírásban, hogy Ábrahámellenkezett volna Istennel. Eleget járta már a maga útját, eleget hibázott már!Élete során megtanulta, hogy jobb az Istenre hagyatkozni még akkor is, amikornem pontosan érti, hogy mi, miért van! Persze azért feleségének nem mondta mega dolgot, ki tudja miért….? Elindultaktehát a Mórija hegyére, hogy véghezvigye azt, amit emberi ésszel fel sem lehetfogni, de biztos, hogy a legjobb, mert az Úr mondta… kész lett volna feláldoznia fiát, akit annyira szeretett – lehet, hogy túlságosan is! Ekkor Istenmegállította a kezét, és nem engedte, hogy megölje az ígéret gyermekét.
Elgondolkoztam azon, hogy miért kérte Isten ezt akegyetlennek tűnő dolgot? Csak egy magyarázat van rá! Mivel Ábrahám már sokszormelléfogott rövid, de eseménytelen élete során, ezért be kellett bizonyítaniSátánnak és az el nem bukott világok lakóinak, hogy élete megváltozott, ésfelnőtt ahhoz, hogy Isten népének az ősatyja legyen. Az Úr biztos volt abban,hogy Ábrahám kiállja a próbát, de Sátán vádolta Istent, hogy ilyen eszközeivannak.… Ezért be kellett mutatni Ábrahámnak, hogy ki az első az életében… hogymég a legdrágábbat is képes feláldozni Érte!
Nekünk is fel kell mennünk legalább egyszer a magunk Mórijahegyére! Csetlő-botló életünk során bennünket is vádol Sátán bűneinkkelIstennél! Van is miért, és ezt jól tudja, hiszen Ő visz bele a bukásokba. Pedignem az a lényeg, hogy mennyit vétkeztünk, hanem az, hogy megvalljuk Istentmindenki előtt, hogy Ő a legfontosabb számunkra. Nem kéri az Úr, hogy valóbanáldozzuk fel életünk legdrágábbját, csak a szándék a fontos! Megtennénk, haarra kerülne a sor, de ez nem elégséges. Istennek a maga Fiát kellettfeláldoznia bűneink eltörlése végett…
Ma reggel mondd el az Örökkévalónak, hogy Ő a legfontosabbszámodra, és öleld meg azt, akit kész lennél még akár feláldozni is Érte! Mertha valakit nagyon szeretsz, kész vagy lemondani róla, ha ezt kívánja Isten….
Popularity: 1%
